Arcok az éjszakában

Nem álmos még, gondolta az asszony. Mit lehetne csinálni ... Képeket nézegetni például a neten. Mondjuk, most fotómodellekrõl. Úgyis ritkán néz ilyeneket.

Egy barna szem csak. Némi zöldes árnyalattal. Kinagyitva. Vörösszõke haj függönye alatt. Hatalmas fekete szempillák. Az arc nem látszik. Vajon nõ vagy férfi szeme ... Á, inkább egy lány. Ekkora szempillák csak nõhöz illenek.
Egy kissé nyegle és fáradt, kamasz-életuntságú arc. Fekete haj. Dark gótikus alak. A mostanában szokásos sötét ruhákban, tornacipõben, amiben az ilyen fiatalok szeretnek lenni. Mert az olyan trendi.
Egy épp öltönyt venni készülõ sziluett sötét nadrágban, elegáns csikos ingben.
Egy esékeny és durcás arcú kislány, olyan sértett szemekkel, mintha most vették volna tõle el a kedvenc smink készletét.
Majd egy kép, ahol egy huszas évei közepén járó fiatal szõke férfi félkönyéken fekszik az ágyon. Világos vászon nadrágban, sötét felsõben. Nyakában egy halálfejes medállal. Az elsõ benyomása: Istenem, milyen vonzó pasi ... Aztán visszalapoz a képek elejére, újra végignézi õket. Megint megáll a hanyagul a kanapén fekvõ férfi képénél. Igen, nagyon vonzó. Igazi szivtipró. Aki tökéletesen tisztában van a képességével és sármjával. Az asszony nézi a képet. És valami hûvös fuvallat csapja meg ... mintha a téli hidegben kinyitottak volna egy ajtót. Megborzong a háta. Mi nem stimmel ebben a képben, töpreng. Ennek a férfinak kifejezetten hideg és kemény a tekintete. Egy hûvös pillantású, kemény nézésû jóképû csirkefogó. Hát ez a kép borzongatta meg, mintha a tél hidege bekúszott volna a szobába ... Hiába vonzó. Egy ilyen fazon, ha jobban megnézi, nem lenne az esete. Nem szereti az ilyen félelmetes, hidegen domináns macsó pasikat. Olyan érzése támad, hogy ez is olyan, akitõl jobb távol maradni. Mert hiányoznak az arcból a meleg emberi érzelmek.

Elég is volt a képekbõl ... Visszakapcsol az MSN képernyõjére és inkább nézi azt a bájos gyereket, aki az este krémes-pudingos-mandulás sütit sütött. És visszaemlékszik, milyen volt, mikor ette az elsõ szeletet és a kicsorduló krémet a fekete körömlakkos ujjairól nyalta le Sokkal jobb ezt nézni, mint azt a hideg csibészt.

Istenem, gondolja most magában, egy embernek mennyi különbözõ arca lehet. Fõleg egy profi fotómodellnek. Érdekesek voltak a fotók, amit a Kölyök önmagáról mutatott neki. De azért örül, hogy õ a valódi arcot is ismeri egy kicsit

Volt egy idegen arc is. Egy készemû férfi, mosolyogva, szivarral a foga között, szeme körül nevetõráncok sûrûje.

- Õ ki?
- A gyertyás haverod ... Akivel beszélgetni szoktál. Bob. Neki kék szeme volt ...

A könnyek gyorsan jöttek. A keze mellett lévõ sárga gyertya is kissé fátyolossá vált. Hát szervusz, Bob. Örülök, hogy igy is megismertelek.

(varnyu - 2011.12.03.)

(anyucim kimaradt, meg gondoltam berakom a képeket.. de nem..vagy igen??)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.