Elmentem Mucikáért melójába.. Ma korábban hazaengedték, mert holnap is dolgozik..
Azé hazafele megnyugtattam, hogy nem ittam sokat, nem szívtam sokat..
Najó.. igy tök mindegy volt melyikünk vezet, minthogy neki meg nincs jogsija..

És most pörög ugye az agy.. elgondolkodtam..

Hitler mániámra van magyarázatom.. Nem szeretem Hitlert, nem vagyok neonáci, se semmi..
Egyszerüen az ember érdekel.. Hogy hogyan és miért lett azzá ami..
Mint Sztálin is..
Mint Hannibal, mint a sorozatgyilkosok.. (Hannibált azért csípem, mert egy elegáns gyilkos, nem egy dühöngõ eszement õrült.. bár ezen talán lehetne mit vitázni.. )
Most Hannibál filmeket szedem le közben netrõl..
Hannibál esetében a hidegvérûsége is érdekes számomra, és ridegsége.. Pedig nem rideg..

Talán a magam sora miatt izgatnak ezek az elvetemült emberek..
Hogy Sztálin apja alkoholista volt, és verte.. Az enyim nem ivott, "csak" vert, kínzott, lelki terrorban tartott..
Mintahogy sok sorozatgyilkosnak sem volt mézesmázas gyerekkora.. és nem arra értem hogy a szülõk levitették velük a szemetet, hogy nem engedték el egy házibuliba vagy nem kapták meg a báli ruhát...
Nagy magyarázatom lehet nincs is az egészre.. lehet hogy csak a félelem hogy mivé is válhatok..
mert én tudom milyen aggressziót takargatok belül.. hogy a "szép" külsõm mit is rejt a mélyben..
mert talán sejtem hogy drogokkal egyrészt ez nyomom el..
vagy magamon vezetem le még ezeket a dolgokat... ilyenkor eszembe jut, hogy talán jobb lenne megvédeni másokat magamtól...
Mielött esetleg kitõr belõlem a düh.. pusztuljak inkább..

Rémisztõ vagyok néha önmagam számára is.. mert persze elszörnyedek, megráz ha egy embert megölnek, de van bennem valamiféle kiváncsiság is..
Az hogy ellenségeim (még csak) képzeletben nem simán megölöm, lelövöm, elásom és kész.. Én válogatott kínzásokat képzelek el..

Ezek után lehet meglepõ, hogy nem szeretem a horrort..
Pedig nem szeretem..
A szörnyektõl félek.. (az állatoktól alap fokon..)
De emberi démonoktól, emberi gyilkosok, természettfeletti dolgok nem rettentenek meg..
Kiváncsian nézem.. kutatom az okokat, a miérteket, hogy vajon ez bennem van-e.. és szemrebbenés nélkül nézem ahogy feltrancsiroznak egy embert..
Szinte ugyan azzal a kiváncsisággal.. hogyan, hogy csinálja, mit tesz?

Talán a képzeltem játszik most velem...

Talán ezt megbánom mikor tiszta leszek.....

Meg elég zagyva lett asszem..

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.