Kóma után roppant kellemes film..

Viccet félretéve..
Nem egy móka kacagás film..
Ajánlani tudom annak aki még nem látta.

"Ébredések 1990
(Robin Williams, Robert De Niro)
A visszahúzódó, inkább kutatóorvosnak, mint gyakorló pszichiáternek való Dr. Malcolm Sayer a Baibridge-i Kórház ideggyógyászatára kerül. Az osztályon szinte teljesen öntudatlan, gyermekkoruk óta tetszhalott állapotban lévõ betegeket kezelnek. Bár nem tudnak beszélni és érzelmeiket, gondolataikat más módon adják környezetük tudtára, Sayer meg van gyõzõdve róla, hogy ezek az emberek "odabenn mégis élnek". A lelkes orvos egy olyan új gyógyszert fedez fel, amellyel a betegeket vissza lehet hozni õket az életbe. Csodálatos ébredésnek lehetünk tanúi."

Csakhogy kép legyen picit..
Közbe eszembe jut a sok siránkozó, önsajnálatban dagonyázó, önmagukat feladó emberek..
Mintha hasonlóság lenne.. Nem élnek.. mármint nekem az nem élet..
Nekem sok volt már ez a pár hét kóma adomány is (elözõt is beleértve).. Hisz az alatt elment az idõ, nem sok de ment..
És olyan kiesett, persze nem sokat gondolok rá, de...
Hagyjuk.. jobb ha valamit nem mond ki az ember azt hiszem..

Élet..
Pár napja valaki felvetette, hogy azok után amin átmentem lehetnek "követeléseim" az élettel szemben..
De én nem érzek igy.. Nem is gondoltam ilyenre soha..
Én kaptam az élettõl az életem.. kell ennél nagyobb "adomány"?? mégha ilyen is épp (rák), vagy olyan mostohapát sodor az utamba a szél ami volt, olyan apát..
Tök mindegy..
Az életemmel (jó esetben) én rendelkezem.. Mindenki megkapja az adományt..
Martin Luther King is "csak" életet kapott.. Lehetett volna versíró, színész.. de õ másképp használta ki az életét.. És még van sok ember erre példának..
Azaz mindenki..
És hiába mondom egyesekre hogy nem élnek... Természetesen õk is élnek ez csupán az én elveim szempontja..
De gyakorta pazarlásnak vélem amit egysek tesznek a saját életükkel (mások szerint meg én pazarlom az enyim)..
És itt megint ellentmondok magamnak..
Nem szólhatok bele, hozzá.. hisz ha õk igy döntöttek, bizonyára oka van.. esetleg ez igy törvényszerû.. hogy egyensúlyban legyen a világ..
Nem ítélhetek senkit, csak saját szemszögömbõl, de ez meg igy kerek.. Hisz az ember nem ítélhet az élet szemszögébõl ahoz túl ostoba.. Csakis saját szemszögbõl..
Én elmondom a véleményem, én elmondom az "ítéletem" ez senkire semmit nem ró.. max én mutatom magam..

(ne nézzek komoly filmet mi?)

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.